i'll send you black roses.

When you're sad and no-one knows it
I'll send you black roses
When your heart's dark and frozen
I'll send you black roses

Ten Black roses
Ten Black roses

(The Rasmus-Ten black roses)

Annyira megfogott engem ez a szám. Ahogy mostanában egy csomó másik Rasmus szám is. Annyira jók, nem? Kifejezik, amit érzek. A másik ilyen együttes a Simple Plan és a Placebo. Mindig van olyan szám, ami passzol a kedvemhez. De ez a szám. Ten black roses. When you're sad and no-one knows it, i'll send you black roses. (Amikor szomorú vagy, és senki nem tudja, én küldeni fogok fekete rózsákat.) Nem tudom miért, de nagyon tetszik. Na de most nem egy számról jöttem beszélni. Hanem arról, hogy mennyire nyomorúságos is minden. És a legszomorúbb ebben az, hogy még a barátaimra sem számíthatok. Barátaim? Ezek szerint nem is azok. Hátba szúrnak, és úgy tesznek, mint ha mi sem történt volna. Ha nekik volt bármi gondjuk, én mindig ott voltam, meghallgattam őket, és segítettem, ha tudtam. És most? Na jólvan, nem fogok it hisztizni. Nem ér annyit az egész. Csak nem értem, mért kell mindennek mindig rosszra fordulnia?! Amikor már a dolgok kezdenek rendeződni, hirtelen egyik pillanatról a másikra minden összeomlik, és nem tudom, hogy képes vagyok e újra építeni a dolgokat. De meg kell próbálni. Nem erről szól mindig? Próbálkozunk. De sosem vagyunk elég jók. Ha engem kérdeztek, ez elég szomorú. A dolgoknak néha jóra kéne fordulniuk, és úgy is kéne maradniuk. Legalább egy kis ideig, hogy valami boldogság is jusson. Hónapokig szomorúság, pár napnyi boldogság? Ez így nem fair. Bár ki mondta, hogy az élet az? Mert nem az. Aki nem érdemli meg, annak mindene meg van. Aki semmit nem akart még nagyon, mert mindent megszerezhetett, az boldog. Aki bezzeg küzdik az álmaiért, az nem kap semmit. Az élet nem egy film, ahol minden rendbe jön. Ahol a jó kislány megkapja a herceget, a gonosz banya pedig megfizet mindenért. Nem, ez nem egy mese, vagy egy film. Ez a valóság. Itt semmi sem fair, itt nem úgy működnek a dolgok, ahogy kellene. Zárásul még egy kis Rasmus (Lost And Lonely)
In the valley of deception there is a river of tears.

anybody? n o b o d y ! !

Hát emberkék, akik esetleg olvassák ezt, most nem nagyon tudom kifejezni, hogy mit is gondolok, mit is érzek. Ritkán fordul elő, mert általában meg tudom fogalmazni. De most? Most nem. Nem tudom miért. De azért próbálkozom. :) Igazából a barátokon gondolkodtam. Hogy kinek mennyit jelentek. És arra jutottam, hogy amikor kellene, akkor S E N K I nincs ott. Pedig néha milyen nagy szükségem lenne valakire, akivel megbeszélhetek bármit. De ha igazán kéne, akkor nincsenek ott. És ez szerintem elég szomorú. Nem az lenne a lényeg, hogy ott legyenek a bajban is? Ha nem is mindenki, legalább akiknek én mindig ott vagyok. Elég rossz érzés, hogy mit ne mondjak. És a szerelemmel mi a helyzet? Hirtelen jön, és amikor szükséged lenne rá, hogy maradjon, akkor hirtelen el is megy. Pasik. Kellesz nekik? Kihasználnak. Azt mondják szeretnek? Hazudnak. Bókolnak? Akarnak valamit. Elhitetik veled, hogy tényleg szeretnek? Átvernek. Ennyi. Nem nagyon tudok róluk mást mondani. Simple Plan- Your love is a lie. Ennyi emberek. Ebben minden benne van, aminek kell. De a legszomorúbb, hogy senki, de tényleg senki nincs, amikor kéne. :S Na de majd lesz valahogy, nemde? Fel a fejjel. :)

Képek, amiket itt hagytál nekem, egy emlék már, mely még mindig él.

Nagy magányomban álmodoztam rólad,
Hogy egy napon visszajössz hozzám.
Képek, amiket itt hagytál nekem,
Egy emlék már, mely még mindig él.
.
.
,
Mielőtt végleg elmegyek,
Kapsz egy képet rólam,
Ha hiányzom ezt mindig nézheted,
Szét is tépheted.

Na jó, én ezt nem hiszem el. Ilyen könnyen túllépett rajtam? Elment. És még csak annyit sem mondott hogy viszlát. :S Azt mondta, majd találkozzunk a nyáron. De elment, nem fogunk találkozni. Elment, és itt hagyott egyedül. Képek. Sok-sok közös kép, mindegyik rengeteg szép emlékkel. Tényleg ennyi lenne? Vége? Ilyen könnyen, ilyen hamar, ilyen gyorsan? Nem hiszem el.

de néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány

Kiismerhetetlen. Ezzel az egy szóval tökéletesen tudnám jellemezni Őt. Kiismerhetetlen. De tudjátok mit? Mindenki az. Mindenki kiismerhetetlen. Én is, te is, ők is. Mindenki. Vannak olyan dolgok, amikről magunk sem tudjuk, hogy mért tettük vagy mondtuk őket. Akkor mások mégis honnan tudhatnák? Kiismerhetetlenek vagyunk. Mindannyian. És ez nem baj. Ha nem lennénk kiismerhetetlenek, minden olyan más lenne. Jó ez így ahogy van szerintem. És most itt a nyár, és bár nem túl jó az idő, de nyár van és ennek örülni kell :)

basszus.

Basszus. Reméltem, hogy nem kell több bejegyzést tennem egy jó ideig. De most megint minden elromlott. Ilyen hamar. Basszus. Basszus. Basszus. Azt hittem, ennél azért tovább lesz szép és jó minden. =S Nem szeretném részletezni a dolgokat, és remélem, hamarosan megint rendbe jön minden, és ami ma történt velem, az csak egy hazugság, mert ha nem, én nem tudom mit fogok csinálni. De hogy ha igaz, én biztos hogy nem bírom ki. Nem. Ez már túl sok. Szóval remélem a hétvégéig rendbe jön minden, addig szurkoljatok hogy ne bőgjem szét a szemeim. =S

'cause i know you love me. please trust me. trust us!

Szerintem most egy kicsit szünetelni fogok az írással. Úgy néz ki, most minden sínen van. Minden jól alakul, minden működik. Szeretném, ha ez így is maradna. Köszönöm mindenkinek, aki olvasta eddig a bejegyzéseimet, és aki támogatott amikor nagyon nem jött össze semmi. Nem akarok előre inni a medve bőrére. Nem tudom, hogy tényleg ilyen jó marad e minden. De most jó. Most azt hiszem, nagyon boldog vagyok. Ha esetleg nem sikerülnének a dolgok, még jelentkezni fogok, vagy ha esetleg összejönnék Vele is mindenképpen írni fogok. De egyelőre nagyon jól alakul minden, rendes, aranyos velem, és remélem, hogy több lesz köztünk, mint egy erős barátság.
Nem fogok teljesen eltűnni, de a blogot egyelőre hanyagolom, hiszen nyáron úgy is alig vagyok itthon, és annyi dolgom van, nem biztos, hogy lenne időm és energiám írni. A nyár végén valószínűleg visszatérek, és elárasztalak titeket újra a gondjaimmal. Addig is kellemes nyarat mindenkinek, remélem nektek is összejönnek a dolgok ;)
Ha esetleg nincs semmi dolgotok, nézzetek el az idézetes oldalamra, vagy a g-portálos oldalamra, böngésszetek az idézetek között, olvassatok történeteket, nézzetek képeket, vagy amihez kedvetek van.

[ www.noammyidezet.blogspot.com , www.noammy.gportal.hu ]

I wish you a beautiful summer. :)

??

Na jó, én ezt már komolyan NEM HISZEM EL!! Mért kell mindennek akkor elromlania, amikor már kezdene rendbe jönni? Jó volt minden. Boldog voltam. Úgy igazán boldog. Úgy, mint már nagyon régen. És most? Most nem. Megint nem. Mert mindig minden rossz lesz. És persze, tudom, ez után meg majd megint minden jó lesz. De mi értelme van, ha utána megint újra minden rossz lesz? Mért nem lehet minden mindig jó? Vagy inkább legyen rossz két évig minden, és utána örökké minden szép. De hogy egy hétig minden jó két hétig minden szar.. Nem, ez így nem megy. Nekem nem. Lehet, hogy másnak megy, és lehet, hogy én vagyok a gyenge, de nem, ez már nem megy nekem. Most nem történt semmi olyan iszonyú nagy dolog, hogy huhh, de sajnálni kéne engem. Nem, nem történt semmi ilyen. Nem kell sajnálni sem. De én ezt már akkor sem bírom így tovább. Kikészít, hogy mindig minden elromlik, amikor már jó lenne, és aztán minden olyan sokáig rossz, és hirtelen megint jó lesz. Nem, én ezt nem bírom így. Gyenge vagyok, oké, elhiszem, nem is kell mondani. De kikészít engem ez az egész. Éreztétek már valaha, hogy el akartok tűnni? Vajon észrevenné valaki? Hiányoznék valakinek? Nem vagyok benne biztos. De nagyon szeretnék eltűnni néha, eltűnni a fájdalmak elől, eltűnni a csalódások elől, eltűnni. Csak eltűnni néha egy-egy napra. Átgondolni a dolgokat, egyedül lenni, kisírni magam, és aztán újult erővel belevágni mindenbe. Azt hiszem, igazán szükségem lenne rá, hogy eltűnjek pár napra. El akarok tűnni. El KELL tűnnöm.